Balogh Jolán Az erdélyi renaissanse c. munkájában így írt a Mária-szoborról: „Falusi egyszerűség, erőteljes valószerűség jellemzi”. 1790-ben a templom déli oldalbejáratához barokk előcsarnokot építettek. A csarnok homlokzatán az építkezés ideje olvasható: „AEDIFIC TEMPORE BELLI TURCICI MDCCXC” 

A templom szószéke 1855-ben készült, a kőpadlózatot 1870-ben rakták le. 1901-ben egy kápolnát építettek, amelyet Jézus Szent Szíve tiszteletére szenteltek fel. 1930-ban a templom padlásáról előkerült egy gótikus Mária-szobor, amely az évszázadok során nagyon megsérült. A 15. század végén készült szobor jelenleg a Csíki Székely Múzeumban található. 

A templom nagyharangját 1829-ben öntették, amelyet az első világháború idején eltávolítottak. Az eltűnt régi harang helyébe 1923-ban újabbat tettek. 2002-ben a műemlék épületen felújítást végeztek. A vakolat eltávolítása után a templom falának déli oldalán gótikus ablakkereteket találtak, ugyanakkor a falba beépítve egy gótikus kőszoborra bukkantak. A munkálatok során a szobor felső része összetört, csupán az alsó részét sikerült megmenteni. 

2007 őszén a templom belsejében régészeti ásatásokat végeztek, amelynek során egy többszintes családi kriptát találtak. Az ásatások alkalmával feltárták az Árpád-kori templom szentélyének falát, ugyanakkor a gótikus templom hajófalának egy részét. Az egykori templom alapja alatt a magyarországi Árpád-kori templomokra jellemző kora középkori román stílusú építkezési móddal találkoztak, amely eddig egyedülálló Csíkban. A román kori templom alapja alatt újabb sírokra bukkantak, amelyek a 11-12. századból származnak. 

A templom belső falának északi részén a vakolat eltávolítása után, freskó került elő. A falfestmény Szűz Máriát ábrázolja, a karján üllő kis Jézussal, valamint Szent Anna és egy angyal is látható. A falkép keletkezésének ideje minden valószínűséggel a 14. század végére, vagy a 15. század elejére tehető. Egykor a templom mennyezetén is voltak freskók, amelyeket az 1970-es évek elején lemeszeltettek. 

A Szent István király tiszteletére felszentelt templom apszisa sokszög záródású, bordái késő gótikus stílusban készültek. A műemlék épület román kori emlékei, a torony alatti köríves hornyolt kő ajtókeret és a keresztelőmedence. 

A főoltáron Nagyboldogasszony és a karján ülő kis Jézus képét helyezték el, az oltár jobb oldalán Szent István király látható, amint Szűz Mária lábai elé helyezi a magyar koronát. Ugyanazon az oldalon áll Szent Péter apostol szobra is. A főoltár bal oldalán Szent Imre herceg és Szent Pál apostol szobra látható.

A műemléktemplomot erős kőfal veszi körül. A templom udvarán kettőzött kőkereszt van felállítva. A falon kívül, az északi oldalon kősíremlékek láthatók, amelyek a régi temető helyét jelölik.

A templom kőkerítésének keleti oldalán található Bors Mihályné Henter Katalin és gyermekei, Bors János és Bors Ágnes síremléke az 1719-es nagy pestisjárvány idejéből. A templom kerítésében Csíkszentkirály jeles személyiségeinek sírhantjai és keresztjei találhatók. 

A templom előtti téren áll egy 1775-ben készített emlékmű, valamint az első– és második világháború csíkszentkirályi hősi halottjainak emlékműve, amelyet 1971-ben állítottak fel. Ugyanott látható a 2001-ben készült Szent István király egész alakos szobra és az Andrássy család tiszteletére 2002-ben felállított emlékmű. 

A csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén, augusztus 20-án Szent István napján tartják. 

Akkor kezdődött, amikor gyulafehérvári kispapként elolvastam Bangha Béla SJ. atya „Világhódító Kereszténység” című könyvét. 

Meggyőzött az érvelése amelyben azt fejtegeti, hogy az apró, családias kicsinységű plébániák azok, ahol az emberek nemcsak ismerik egymást, de törődnek is a hozzájuk tartozók testi-lelki életének hétköznapi és ünnepi megélésével. Így indultam sok plébánia létesítésének felvállalásával. 

E kápolna születését Ferenc pápa kijelentése is segítette akkor, amikor azt állította, hogy egy templom hatósugara 500 méter. 

Így 2014-ben telket vásároltam. 2015-ben neki láttunk Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész tervét megépíteni. 2016-ban felépült a struktúra, 2017-ben a szakrális teret próbáltuk életre hívni. A kivitelező az Impex Aurora vállalat volt mindvégig, Szántó Péter igazgató, Ferencz József mester és munkatársaik. Hadnagy Judit szentélytervezetét dr. Jakab Gyula geológus műhelye kivitelezte Gyergyószentmiklóson.

Az oltártér képkompozicióját dr. Barabás Márton budapesti művész a Magyar Művészeti Akadémia tagja álmodta egybe, és festette meg mindvégig nyítottan a katolikus egyház önértelmezésének szellemében. 

Jézus keresztútjának megjelenítésére Szabó Ottó Kassa-i képzőművész vállalkozott olyan szellemben, hogy érzékeltesse, a keresztút ma is zajlik milliók, és a mi éltünkben, a keresztút végkifejletével együtt. Ez pedig nemcsak a szenvedés, de a feltámadásban és Isten Szentlelkében való részesedés is.  

Az Istenhez, a Szenthez hívó harangokat, Lázár Imre Székelyudvarhely-i műhelye öntötte Benedek Ferenc, Székely Ernő és egy névtelen, Csíkszentkirály-i hívek, jóvoltából. 

Miért épült templom? Azért, hogy belegyökerezzünk Jézus Krisztusba bármi legyen is a foglalkozásunk. Az Oltárba, Krisztusba nyúlnak gyökereink. Belőle táplálkozunk a közös asztalról. Így alkotunk élő közösséget fonnyadásmentesen. Megjelenítettünk pár személyt, akiknek ez véglegesen sikerült. Ők a szentek, és megjelnenítettük magunkat, az útonlévőket, abban a prózai világban, melyen átvezet az útunk Mennyei Atyánkhoz. Az Út, a hívó Jel, az áldó Kéz, a szelíd, értünk élő Jézus Krisztus. 

A Magyar Szentek, Boldogok, Vértanúk templomában nem a magyar etnikumot jelző szó az erkölcsi kategória, hanem a szent, a hűséges, Krisztus melletti tanúságtétel, az Istenben beteljesülő emberi élet. 

Hívnak ők: vágyakozzunk közéjük, tartsunk feléjük, hogy kiteljesedett, sikeres legyen emberségünk itt a földön és az örök életben.   

Csató Béla

Csíkszentkirály egyházközsége 2500 lelket számlál. Csíkszentkirály Poklondfalva negyedének lakói nehezen tudják megközelíteni a plébánia templomot. Ez mintegy 800-900 személyt érint. Ez tette szükségessé a a falurész részére külön kápolna építését. Ez a kápolna egyúttal szellemi-lelki örököse a Zsögödi szorosban létezett „Szent Vér” kápolnának, amelyet a tatár dúlás emlékére építettek  őseink. Alcsík népe oda járt imádkozni a magyarságért. Ezt a lelki tevékenységet szeretnénk feleleveníteni.